Netti 1 éve Hollandiában :)

Miután levizsgáztam a már említett moot courtból, meglátogattuk Dalmát Göttingenbe, mi Leidenből, Aliz pedig otthonról jött, és december 4.-én este/éjszaka találkoztunk Németországban.

Amikor ide jöttünk, mindenkitől azt hallottam, hogy itt SZINTE SOHA nem esik a hó, ha mégis előfordul max. 1-2x egy évben, az rögtön el is olvad. Mit ad Isten, az ebben az évben pont nem így történt... És a hollandokat elég váratlanul érte a dolog, nincsenek felszerelkezve arra, hogy eltakarítsák a havat, és szó szerint megállt az élet egy kis időre itt azzal, hogy leesett a hó, és nem olvadt el, mint szokott....a forgalomban, tömegközlekedésen, mindenen érződött a hatása. Pedig ki gondolta volna, hogy egy ilyen jóléti államban, mint Hollandia ez gondot okozhat. Pedig de, és mi ennek a nagy káosznak mi pont belecsöppentünk a kellős közepébe.

Full hülyének néztünk mindenkit, hogy mi az, hogy 4-kor bezár a Hogeschool a nagy hó miatt, amikor egy szem nem esett még, aztán Ankétól megtudtam, hogy olyan magas fokú előrejelzés van érvényben, hogy amióta ő él, ez a második alkalom, hogy ilyen történik. Estére már tényleg elég nagy pelyhekben szakadt a hó, reggelre meg már egész nagy hó volt odakint. Hát persze, hogy aznap, amikor mi mentünk Göttingenbe...

Már egy órával a tervezett vonat indulása előtt kimentünk az állomásra, ahol akkora káosz volt, hogy az valami hihetetlen. A kalóz közölte velünk, hogy a hó miatt Leidenből nem közlekednek vonatok Utrechtbe, ahol nekünk át kellett volna szállnunk, és menjünk el Amszterdamba, majd onnan Utrechtbe, de ez már akkor veszett ügy volt, tuti biztos volt, hogy lekéssük a csatlakozást. Mivel a vonat műszaki okok miatt megállt valahol Amszterdam előtt, és nem mozdult egy jó ideig, még akkor is ott ültünk, amikor már el kellett volna indulnunk Utrechtből a Hannoverbe tartó vonattal. Kész tortúra volt, amit végigcsináltunk az amszterdami vasútállomás nemzetközi pénztárában, de röpke 1,5-2 óra leforgása alatt Nóri elintézte a jegycserét, szerencsénk volt, mert átírták a jegyünket, így Intercity Expresszel utaztunk, ami nekem nagyon bejött:)), tök szép fabetétes meg minden, és igaz, hogy az is késéssel, de elindult Frankfurt felé, ahol át kellett volna szállnunk a göttingeni vonatra. Kellett volna.....ugyanis én még poénkodtam is vele, hogy van 43 percünk átszállni, már csak nem késsük le, és de, sikerült, a vonat másfél órás késése miatt. Az egyik kalóznő kikereste nekünk, hogy hogy jutunk el oda, Kasselben kellett leszállnunk a vonatról, és onnan egy taxi voucherral mentünk el Göttingenbe, ami még kb. 50. km-es út volt. Minden rosszban van valami jó, sose utaztunk még így ingyen taxival, és remélem ilyen körülmények között nem is fogok, de egyszer még belefér:). Egy fiatal srác is elég kalandos úton jutott Lengyelországból haza, és ő is velünk jött a taxival, a kb. 1 órás utat fele idő alatt tettük meg, szó szerint száguldottunk, én konkrétan nem mertem megnézni mennyivel megyünk:D, de Nóri néha tájékoztatott. Alig akartuk elhinni, amikor majdnem hajnali 1-kor, fél9 helyett, megérkeztünk a Dalma lakása elé.

Azért nem csak nekünk jutott a jóból, Aliznak is elég kalandos útja volt, a frankfurti reptéren várta Dalma, ő meg Frankfurt Hahnba érkezett, ami kb. 1.5 óra távolság, aztán akivel jöttek volna kocsival, otthagyta őket, így ők is csak késéssel, és jóval drágábban jutottak el Göttingenbe. Nagy nehezen, de végül csak odaértünk, így vagy úgy, egy kalandnak jó volt (persze ezt csak utólag gondolom így, akkor nem volt annyira vicces a dolog:D). Aliznak meg ezer hála újra a Túró Rudiért! :)

A kezdeti nehézségek ellenére nagyon jó volt az a pár nap kiruccanás. Göttingen gyönyörű, tipikus egyetemi város, a Weihnachtsmarkt is nagyon szép volt, ott forralt boroztunk, megnéztünk a gemüsét:))), ami igazából Gänseliesel, és aki ledoktorál, oda kell mennie a szoborhoz, felmászni rá, megcsókolni, és egy virágcsokrot vinni oda, ami biztos tök jó lehet, mi sajnos nem láttunk ilyen "ceremóniát". Voltunk bulizni is a Dalma haverjaival, akik nagyon jófejek, mind egytől egyik:), vásárolgattunk, isteni finom sütit ettünk a Cron&Lanz cukrászdában, ha egyszer visszamegyek, biztos, hogy újra betérek oda:D. Megnéztük a Georg-August-Universitätet, ahol Dalma tanult fél évig, és végre ettünk normális kaját, tök olcsón, annyira kár, hogy itt Leidenben nincs ilyen menza, mint Dalmáéknál. Jajj, a lényeg majdnem kimaradt: megnéztük Göttingen nevezetességét is, ami sajnos csak ad hoc volt, de hatalmas élményt nyújtott mindenki számára. Ez egy hófasz volt, amit nem tudjuk, ki csinált, de nem volt normális, az tuti:D:D:D, de sajnos másnapra lerombolták a remekművet. Még jó, hogy mi csináltunk róla egy pár fotót :). Szóval jó volt az a pár nap együtt, szerintem  mindenkinek maradandó élményben volt része, a lányok álmodozhattak még egy ideig Lukaról, ő volt a göttingeni szépfiú:D, na meg tök régóta ez volt az első alkalom, hogy találkoztunk, mindenki együtt.

December 7.-én jöttünk vissza négyen Leidenbe, hogy a lányok is megláthassák, milyen csodaszép helyen lakunk mi egy ideig. Csodával határos módon zökkenőmentes volt a vonatút, nem is értem, hogy nem történt semmi az út során. A lányoknak nagyon tetszett Leiden, nekem már annyira nem nagy szám, de hát fél év után már megszoktam, de aki először van itt, az mindenki le van nyűgözve. Leiden után Amszterdamot is felfedeztük, ott csatlakozott hozzánk Razz és Javad is, beültünk néhány helyre, ettünk-ittunk, megnéztünk néhány nevezetességet, ellátogattunk a piroslámpás negyedbe, ami szerintem marha érdekes, na persze mi csak túristák voltunk:), este pedig kezdetét vette a buli. A Leidespleinen voltunk, egy rövid, kis utcában maradtunk, de az bőven elég volt, 4 helyen kaptunk inegyen koktélt, úgyhogy annak a térnek a nevét hamar megjegyeztem, hogy lányokkal ide kell menni bulizni:D.

A visszaúton Aliz meg Dalma lekésték a vonatot, és ők nem voltak olyan szerencsések, mint mi, nem cserélték ki a jegyüket, így visszajöttek, és még egy napot itt töltöttek, illetve ki kellett találni valamit, hogy hogyan jutnak vissza Németországba. Aliz végül Eurolinessal ment viszza Frankfurtba, mert onnan indult a repülője vissza Ferihegyre, Dalma pedig szombat reggel vonattal ment vissza Göttingenbe. Ha már így alakult, azt az egy napot rászántuk Hágára, így a lányok is láthattak egy kicsit belőle, és miután Aliznak elindult a busza, mi elmentünk még bulizni egyet, először a Havannába, majd a Squarre egy helyre bementünk, ott nagyon jó buli lett a végére. Másnap reggel Dalma indult vissza, úgyhogy mi le se feküdtünk aludni, Nóri akaratlanul is elszundított egy kicsit, és észre se vette, amikor Dalma elköszönt:).

Szerencsére mindenki éppségben hazaért, együtt töltöttük néhány napot, megnéztük, milyen szép helyen lakott Dalma, ők is megcsodálták Hollandiát. Tök jó lett volna, ha még egy ilyen közös kirándulás összejön, de Dalma már hazament (épp ma), úgyhogy Göttingen kilőve, de én még maradok egy ideig, ki tudja, mit tudunk még összehozni belőle:).