Netti 1 éve Hollandiában :)

Ahhoz képest, hogy csak 3x kell egy héten iskolába menni, csak úgy repül az idő. A hétfői sikertelen könyvvásár után kedden elmentünk az egyetemi könyvesboltba, ahol potom 55 €-ért meg is kaptuk a 2 könyvet, amire szükségünk volt (ebből csak a nemzetközi jog alapjai 45€, azaz kb. 12.500 ft!!!, otthon egy fél évre fizetek ennyit a könyveimért, az összesért, nem pedig egyért 8 hétre....), úgyhogy kedden nagyrészt ennek az olvasásával ment el a nap, mivel már első órára elküldtél emailben a leckét. Szerdán 1-kor volt egy rövid találkozónk Joosttal, a koordinátorral, mivel volt egy kis változás az órarendünkben, meg amúgy is 2 napja kerestük, hogy megköszönjük a segítséget egy üveg Tokajival, így mivel vele kb. negyed óra alatt végeztünk, több mint 3 óránk volt a Human Rights óránkig, így elmentünk egy gyors kajára, illetve inkább csak én ettem, Nóri meg közben olvasta a könyvet. Mert hát persze, hogy az is az utolsó percre maradt, de kb. fél órával az órakezdés előtt nekem is sikerült elolvasnom a 120. oldalt, na nem mintha olyan sok minden megmaradt volna belőle:).

Ha a múltkor említettem, hogy milyen kevesen vagyunk egy csoportba, akkor most meg se szólalok:D. Mindössze 4-en voltunk, talán még egy fiú fog később hozzánk csatlakozni. Amikor bejött a tanár, elkezdett nekünk hollandul beszélni, amiből persze egy szót nem értettünk, úgyhogy csak néztünk, hogy most mi van, de akkor még ott volt vele Ruby, a nemzetközi jogos tanárunk,aki mosolyogva közölte , hogy van 2 nemzetközi diákunk is, így rögtön átváltott angolra. Mint minden más óra, ez is interaktív volt, de legalább érdekes, nem árt, ha az ember tisztába van a jogaival. Alapjába véve nem volt rossz az óra, de nekem ez a nő, Sabine, aki tartja, nem tudom miért, de nagyon félelmetes:D (lehet, hogy a nagy szemei miatt:P). Nagyon kedves volt, hozott be nekünk órára teát, vagy kávét, ki mit kért, én egy kicsit mégis tartok tőle. Az óra végén megkérdeztük a másik lányt, aki velünk van, hogy mennyire szigorú, mert őt már tanította, és szerinte mivel ez angol,és csak 4-en vagyunk, kedves lesz a vizsgán is. Legalább ettől egy kicsit megnyugodtunk, bár nálam ez nem tartott sokáig, amikor este beszéltünk róla Esmée-vel és megkérdeztük, hogy szigorú-e, olyan határozottan és gyorsan rávágta, hogy 'Yes', hogy már nem tudom, mit gondoljak a nőről:).

Este nemzetközis, ISN-est volt az Eistein pubban, ami elég közkedveltnek számít az itteni diákok körében, így Esmée-val és a barátnőjével, Leah-val oda mentünk. 22-kor nyitnak,(és 2-kor már zárnak is) de mire odaértünk, már nem volt kint ülőhely, annyian voltak. Na itt aztán tényleg rengeteg cserediák van, bár lehet, hogy mindenki most, az első héten mérte fel a terepet:), de akkor is jó ötlet, hogy van egy ilyen hely, ahol lehet találkozni. Itt találkoztunk Fabioékkel is, a Loretta Romkertben megismert olasz, Leidenben élő ismerősével is. Még mindig Budapestről áradoznak:). Facebookon már többször beszéltünk, és itt sikerült találkozni is. Volt vele egy francia, finn, görög, meg egy másik olasz is, elég sokat voltunk velük, és annyira szépen beszélnek angolul, minden szavukat érteni lehet.

Ilyen szempontból a tanárokkal sincs gond, érthetően beszélnek, az Esmée kiejtésénél viszont még nagyon kell koncentrálni, olyan brit akcentusa van, hogy elég követni, amit mond:).

Tegnap ellustálkodtuk majdnem az egész napot, fogjuk rá, hogy kipihentük a szerda esti kiruccanást:). Jó volt egy kis nyugi, bár kellemes idő volt, akármit csinálhattunk volna, de kellenek ilyen napok is, és annyira nem is vágytam sehova. Dorcsinak tegnap volt a névnapja, így felköszöntöttem, Skypon keresztül:). Megmutatta az összes ajándékot, amit kapott, meg ott voltak mamáék is, így velük is skypoltam. Nekik ez elég új volt, meg furi, hogy innen tudunk beszélni, meg látnak is, ráadásul ingyen:D. A végére befutott Éva meg Anna is, úgyhogy már kb. a fél familia ott volt a gép előtt, így 2x mutattam be nekik a lakást web camerával:).

És este jött a meglepetés, amire nem is számítottunk. Épp Bogival skypoltam, amikor feljött Anke, hogy talált nekünk a neten egy bicajt, 60€-ért, és egy Leidenben élő magyar nő akarja eladni:). Ez negyed 8-kor volt, 8-ra várt minket a nő, úgyhogy összeszedtük magunkat és elmentünk megnézni, szerencsére itt volt közel. Nóri és én is kipróbáltuk, és ha már ott voltunk, meg is vettük :). Az a bicaj az enyém lett, Nóri pedig most várja az emailt, hogy mikor mehetünk megnézni azt, amelyiket ő nézett ki magának a neten. Ja és köszi Nóri, hogy sikeresen lealkudtad az árát, így 50€-ért hoztuk el. Azt gondoltam, hogy biztos fogunk itt magyarral találkozni, majd, valamikor, de nem az első héten, így nagy meglepetés volt. A nő már lassan 20 éve itt él, de még mindig nagyon szépen beszél magyarul, meg a lányához is úgy szólt. Tőlünk is kérte, hogy magyarul beszéljünk, bár ez szerintem nekünk is nagy segítség volt bicajtémában:). Majd ha a Nóri bicaja is meglesz, csinálunk pár képet, és megmutatom, milyen jó vásárt csináltunk;).

A sikeres bicajvásár után ettünk egy török étteremben, ahol nagyon finom, és ráadásul egészséges:) kaját ettem, ilyen sajtos tojásos szendvicsféle, legközelebb a nevét is megjegyzem, kár, hogy ma nem volt:(, Nóri meg dönert evett, én azt még nem merem megkóstolni, talán később:D. Aztán még egy gyors vásárt csináltunk a  Hoogvlietben, és csak ezután jöttünk vissza. Nóri ekkor kapta az emailt, hogy még mindig eladó a bicaj, amit nézett, úgyhogy ahhoz képest, hogy az elején semmit nem csináltunk, a végére elég sikeresen zártuk a napot:).

Otthonról folyamatosan kapom a beszámolókat a gólyatáborról, a BK-ról Zsútól:D, meg minden fontos dologról, úgyhogy itt is képben vagyok:). Nagyon sajnálom, hogy a gt-be már nem tudtam elmenni, a képeket elnézve nagyon jó volt, na de majd duplán bepótolom jövőre, az tuti:D

Olyan gyorsan telnek a napok, lassan már 2 hete itt vagyunk (na jó, másfél), már csak kb. 40 van hátra;). De nem baj, November hamar itt van, és akkor megyünk haza!!! egy kicsit......