Már az első hét után terveztem, hogy írok egy ilyen bejegyzést, amiben leírom, hogy milyen az itteni egyetemi élet, milyen tantárgyaink vannak, és hogy kik a csoporttársaink. Ezt sikerült másfél hónapig halasztgatni, de nem baj, így legalább a tapasztalataimat is le tudom írni:).
Ha a Pázmánnyal kellene összehasonlítani, teljesen más a két suli. A Hogeschool Leiden egy campus, minden kar egy helyen van, egy épületben, nem messze a vasútállomástól, egy természetvédelmi körzetben. A közelben van több múzeum is ezzel kapcsolatban. Maga az épület nekem nagyon tetszik. Nem tudom, mikor építhették, de biztos nem régen, egy teljesen modern épület, akkora, hogy még a mai napig is simán eltévednék benne térkép nélkül. A legelső találkozáskor kaptunk egy részletes térképet minden emeletről, mindenféle színnel ellátva. Az épületrészek A-G-ig vannak megjelölve, a jogi részleg a 2. emelet F. részén található. Holland szokáshoz híven kívülről téglaépület, belülről pedig színes falak berendezési tárgyak vannak mindenhol. Ez szerintem nem rossz ötlet, nem olyan egyhangú az egész, olyan vidámsággal tölt el:). A libazöldtől megkezdve a pirosig, minden élén szín megjelenik a falon, a padlón, a székeken. Egy hatalmas területen terül el az egész épület, elől biciklitároló vannak, ami szinte mindig fullon van, oldalt pedig parkoló található.
Az iskolának van egy külön bárja, amit mi avattunk fel a Welcome drinkükkel, egy hatalmas Café-ja, ahol rendes menzát sajnos nem lehet kapni:(, az aulában információs pult található, ahol mindig legalább 2-3 ember ül, és vagy egy úgynevezett servicedesük is. Na ez az ami a Pázmányon soha nem lesz. Tulajdonképpen a diákok életének, meg a tanárokénak a magsegítésére szolgál. Egy diákigazolvány felmutatása ellenében, bárki kölcsönözhet max. 4 órára laptopot, projektort, LCD tv-t, vagy akár videokamerát. Így nem kell a sajátunkat magunkkal cipelni. A laptopok esetében még választhatunk is, hogy Microsoftot vagy Apple MacBookot szeretnénk-e. Mi ha lehet a Microsoftot használjuk, de amúgy itt az irodákban mindeni Apple-t használ, az egész épület azzal van tele:). El nem tudom képzelni, mennyi ember dolgozik itt, de rengeteg, az biztos. A termekbe mindig be lehet látni, minden ajtó mellett van egy keskeny üveges rész, de van, ahol egy egész fal üvegből van. Na itt aztán mutogathatna Mohi az óráin, csak a fél suli látná:D.
A magyar rendszertől eltérően itt 4x10 hetes blokkban folyik a tanítás, nem féléves rendszerben. Minden blokkban 15 kreditet szereznek, így egy év alatt mind a 60 kreditet megkapják, amennyiben sikeresen teljesítettek a vizsgán. Nekünk az első blokkban 4 tárgyunk volt; Nemzetközi jog alapjai, Emberi jogok, Jogi angol és Versenyjog.
A nemzetközi jog alapjai hasonlít arra, amit Ádánnyal vettünk, de nekem itt nehezebbnek tűnik. Otthon se volt a kedvencem, itt sem az, de legalább a jogesetek miatt itt egy kicsit érdekesebb volt. Az órát Ruby Fasten tartotta, egy magas szőke nő, akiről nekem mostanában mindig Ruby az elbűvölő szörnyeteg című sorozat jut eszembe, amiből ugyan egy részt sem láttam, de a cím rá is igaz. Fiatal kora ellenére nagyon szigorú, és rengeteget követel majd a vizsgán, ebben biztos vagyok. Tavaly 12-ből 2-en mentek át a vizsgán, azért ez bíztató....Nóri kitette az üzenő falamra a Kaiser Chief Ruby című számot is, majd ha netalán tán hiányozni fog Ruby, azt fogom hallgatni:). Egyszer Erik Vrinds is tartott, annak az egy alkalomnak több hasznát vettem, mint az összes többi Rubysnak, az egész anyagot összefoglaltuk, és így már sokkal érthetőbb az egész.
Az emberi jogok volt a kedvencem a mostani tárgyak közül. Érdekes is volt, meg legalább ez valamennyire lekötött. Egy idő után a tanár, Sabine és Leone sem volt olyan ijesztő;), mint ahogy az elején tűnt. Vizsgán ebből lesz a magyar esetem, amit elő kell adni power pointtal. Az összes közül ennek a 2 tanárnak nem volt a legjobb az angolja, tegnap Sabine pl. volt, amikor folyamatosan beszélt hollandul, mintha ott se lennénk:). Leone meg kb. úgy kezelt minket, mint az óvodásokat, akiknek mindet a szájába kell rágni. Ő tuti meg van győződve róla, hogy full hülyék vagyunk, százszor megkérdez egy dolgot, hogy értjük-e, pedig néhány közülük pofon egyszerű....
Jogi angolból az első 4 héten a nyelvtant vettük át, ló futtában, de szó szerint. Nekem mindenképp hasznos volt, soha sem árt újra átismételni, ezt követően pedig a tényleges jogi dolgokkal foglalkoztunk. Alapfogalmak, jogrendszerek, bíróság, vállalkozások, minden jogi dolog benne van a könyvben, aminek mi most az első 4 fejezetét vettük át. Minden órán power pointos volt, benne egy-egy játékkal, ami nekünk nem volt valami hasznos, ugyanis a legtöbb holland volt, így mi csak a többieket figyeltük ilyenkor. A tanár, Saskia minden órára rakott be valami "poént", képregény formájában, bár soha senki nem röhögte el magát egyetlen poénon sem:). Ő egyébként szerintem tök jófej nő, ő hívott meg egyszer minket kávézni, meg látszik rajta, hogy tök laza:D. Már első órán megosztotta velünk, hogy már 3x bungee jumingolt életében, pedig ezt azért ki se néztem volna belőle. Vele még biztosan találkozunk, az angol 3 blokkon keresztül tart, így őt még van időn megismerni bőven:).
Az összes közül a versenyjog a legutálatosabb, de komolyan. Szintén Ruby tartotta, egy órát kivéve, amit Adelina, aki sem ma, sem szerdán nem tartott órát előzetes bejelentés nélkül....Nem is igazán a versenyjogról szólt az egész, a Lisszaboni szerződés 101-102 cikket kivéve szinte semmi mást nem vettünk, inkább a moot courttal foglalkoztunk, amit a visszaérezésünk utáni nap kell előadnunk. Egy adott jogesetet kell előadnunk, vádiratot és szakvéleményt benyújtani róla, csoportosan, a bizottságot vagy a céget képviselve. Én a bizottságnál vagyok, Nóri pedig a céget képviseli. azért nem semmi, hogy egy ilyen feladatot adnak, egyáltalán nem könnyű, sőt..., és annyira nem segítőkésze, hogy csak egy kicsit is segítsenek a diákoknak. Ez let volna az első, amit leadunk, ha nem lett volna csoportunk,a mert így milyen lenne már, olyan mintha cserbenhagynánk őket....Úgyhogy ez sajnos maradt a Learning Agreementbe, de csoportosan csak megoldjuk valahogy, Ruby szerint a legjobb jegyek mindig ebből a tárgyból születnek. Na majd meglátjuk.
Szinte minden tárgyra Oxfordos könyvünk van, azért ilyen rohadt drága mind, még ceruzával is sajnálok beleírni, nem hogy szövegkiemelővel kihúzni. Az egész sokkal gyakorlatiasabb, mint Magyarországon, itt kérdezni, vitatkozni kell órán, nem elég, ha csak ott ülsz, mint egy kuka. Pedig sajnos én azt szeretem:). Megtanulom, amit kell, de amúgy engem hagyjanak békén, hogy de mi a véleményem. Ez az, amihez még hozzá kell szokni itt, hogy ki kell merni nyitni a számat. A másik nagy különbség még, hogy itt készülni kell az órára, jogesteket és fejezeteket olvasni, és válaszolni a kérdésekre előre, amit órán közösen megbeszélünk.
Nemcsak nálunk, a minoron, hanem máshol a legtöbb helyen is kiscsoportos oktatás folyik, azaz max 15 ember, ha van egy órán. Mi még ennyien sem voltunk, összesen 6-an, így nem volt nehéz megjegyezni a csoporttársainkat:D. A 6-ból ugye Nóri meg én már eleve kiesünk. Jamina Curacauból, Faranak és Javad Iránból, és Raz Romániából teszi ki a csoportunkat. A fiúk nagyon jófejek, velük soha nem volt gond, az első Hágás látogatást is nekik köszönhetjük, és a végére már elég jó megismernünk egymást, pont, amikor már nem lesz több óránk együtt..... Faranak elég sokat hiányzott, így őt csak most sikerült jobban megismernünk, de vannak olyan beszólásai, hogy az hihetetlen:). Most a legnagyobb problémája, hogy szerezzen egy barátot, mert nem érti, miért nincs, pedig ő egy szép lány. És ezt így nyíltan ki is mondja. Jamina, ő egy külön eset....a végére már őt is megszoktam, de voltak húzásai, amit nagyon nem tudtam hova tenni. Pl. hogy megöltem azzal, hogy fél10kor írtam neki sms-t h nem jó valami a beadandónkba, mert neki korán le kell feküdnie, mert volt egy szemműtéte. Én megértem, de én akkor pl. 2ig ezt csináltam. Na de nem ez a lényeg:), a szép emlékekre kell emlékezni;). Azért szerintem jó kis csapat lettünk a végére, remélem a következő blokkban is hasonló emberekkel leszünk majd együtt.
Egy korszak már majdnem lezárult az Erasmusos kint létem alatt, már "csak" a vizsgák vannak hátra, amitől egyre jobban parázok, főleg, hogy ez lesz az első angol nyelvű igazi vizsgám, de majd mindent beleadok, és hátha sikerül:). A remény hal meg utoljára;). Azért remélem a követező blokk legalább ugyan ilyen jó lesz, ha nem jobb:D.
Jaj, majd el felejtettem. Az épületben van egy zongora, egy rendes nagy, amit akárki használhat, és tényleg használják is. Néha annyira jó, nagyon szépe játszanak, akik oda leülnek, máris szebb lesz a napom tőle. És ami engem még mindig lenyűgöz, azok az élővirágok. Minden héten lecserélik, és mindenhol ki van téve. Egyszerűen gyönyörű, a legkülönfélébb virágok, mindig más és más, most pl. dísztökös volt kirakva, őszi hangulatot varázsolva az épületbe is.
Egy két dolgot leszámítva nagyon szeretek ide járni, már ezek a színe is meghozzák néha a kedvem:). Na jó, azért én mindig Pázmány párti leszek, a szívem most is visszahúz, de amíg lehet, élvezem ezt az egy évet itt, a Pázmányon még van időm bőven.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.